Even ábécé
Megjelenés
Az ábécé
[szerkesztés]Az even ábécét az even nyelv írására használják. A cirill íráson alapul, annak egy módosított, három extra betűvel (Ӈ, Ө, Ӫ) kiegészített változatát használja.
A ma használt even ábécé a következő:
А, Б, В, Г, Д, Е, Ё, Ж, З, И, Й, К, Л, М, Н, Ӈ, О, Ө, Ӫ, Р, С, Т, У, Ф, Х, Ц, Ч, Ш, Щ, Ъ, Ы, Ь, Э, Ю, Я
1931 és 1937 között egy módosított latin írást használtak, amelynek betűrendje a következő volt:
A, B, C, D, E, Ə, Ə̄, F, G, H, I, J, K, L, M, N, Ŋ, O, P, R, S, T, U, W, Z, Ʒ
Az ábécé átírása
[szerkesztés]nagybetű | kisbetű | ISO 9[1] | KNAB[2] | ALA-LC[3] | Latin[4] | IPA[5] |
---|---|---|---|---|---|---|
А | а | a | a | a | a | [a], [ɒ] |
Б | б | b | b | b | b | [b] |
В | в | v | w | v | w | [ß] |
Г | г | g | g | g | g | [g], [ɣ] |
Д | д | d | d | d | d | [d] |
Е | е | e | je, e[6] | e | je | [i̯eː] |
Ё | ё | ë | jo | ё | jo | [i̯o] |
Ж[7] | ж | ž | ž | zh | ʒ | [ʒ] |
З[7] | з | z | z | z | z | [z] |
И | и | i | i | i | i | [i], [i̞] |
Й | й | j | j | ĭ | j | [j] |
К | к | k | k | k | k | [k], [q] |
Л | л | l | l | l | l | [l] |
М | м | m | m | m | m | [m] |
Н | н | n | n | n | n | [n] |
Ӈ[8] | ӈ | n | n | n | ŋ | [n] |
О | о | o | o | o | o | [o̞] |
Ө | ө | ô | ö | ȯ | ə | [o] |
Ӫ | ӫ | ő | ô | ō | ə̄ | [ɵ] |
П | п | p | p | p | p | [p] |
Р | р | r | r | r | r | [r] |
С | с | s | s | s | s | [s] ~ [ʃ] |
Т | т | t | t | t | t | [tʰ] |
У | у | u | u | u | u | [u], [u̞] |
Ф[7] | ф | f | f | f | f | [f] |
Х | х | h | h | kh | h | [h], [x] |
Ц[7] | ц | c | c | ts | – | [t͡s] |
Ч | ч | č | č | ch | c | [t͡ʃ] |
Ш[7] | ш | š | š | sh | – | [ʃ] |
Щ[7] | щ | ŝ | šč | shch | – | [ʃt͡ʃ] |
Ъ | ъ | " | " | " | – | - |
Ы | ы | y | y | y | i | ɨ, [ɨ̞] |
Ь | ь | ' | ', j[9] | ' | – | [ʲ] |
Э | э | è | e | ė | e | [e], [ə] |
Ю | ю | û | ju | iu | ju | [ju] |
Я | я | â | ja | ia | ja | [jaː] |
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ↑ Latiniseeritud nimede hääldusjuhiseid/Guide to the Pronounciation of Romanized Names. KNAB: Kohanimeandmebaas. Eesti Keeli Instituut, 1998.
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ Az 1931 és 1937 között használatos latin ábécé
- ↑ A nyelvben megkülönböztetnek „kemény” és „lágy” magánhangzókat. Egy szóban vagy csak lágy, vagy csak kemény hang lehet. Kemény hangok: ì, a, ja, ỳ, ă, ù, o; lágy hangok: i, e, je, y, ĕ, u, ö (ezek a mellékjelek csak nyelvészeti munkákban használatosak és a KNAB átíráson alapulnak). Ahol két kiejtés van megadva, ott az első a kemény alak.
- ↑ Idegen eredetű szavakban
- ↑ a b c d e f Csak ritkán, idegen eredetű szavakban fordul elő
- ↑ 1959 előtt Ҥ, ҥ-t használtak helyette
- ↑ д, н után